A Tót atyafiak című novelláskötet négy hosszabb elbeszélésből áll.

1. Az arany kisasszony

Selmecbánya bemutatása, az író a pokolhoz hasonlítja a várost.

Szereplők:

Csemez úr

Csutkás tanár úr

Luppán Demeter

Krisztina – Csemez úr lánya

Bohuska – Krisztina barátnője

Mirkovszki Miklós – Bohuska bátyja

Cselekmény:

Luppán Demeter és Csutkás úr Csemez úrnál vendégeskednek. Kártyázás közben mindketten szemet vetnek Krisztinára és feleségül akarják kérni, ő azonban elszalad. Éppen barátnőjébe, Bohuskába, és annak bátyjába, Mirkovszki Miklósba botlik, akiknél átmenetileg menedéket talál. Miklósnak szintén megtetszik Krisztina és ő is el akarja venni, de az apja kiköti, hogy a kérők közül csakis annak adja a lányát, aki akkora arannyal fizet érte, mint amekkora a menyasszony maga. Miklós vállalkozik egyedül a feladatra és elmegy Amerikába szerencsét próbálni. Az utazás előtt még elbúcsúzott Krisztinától és egy ezüst gyűrűt adott neki, amibe a “tempus” szó volt vésve, ami azt jelenti – “ne érj hozzá”. Teltek múltak az évek, Krisztina apja már régen meghalt, de Miklós még mindig nem tért haza. Krisztina azóta is csak várja, pedig elszállt már szépsége is és fiatalsága is.

2. Az a fekete folt

Olej Tamás kutyájával, Merkujjal vigyáz juhaira Brezina környékén. Felesége meghalt mikor megszülte kislányukat, Anikát. Juhai a talári herceg tulajdona, de ő vigyáz rájuk. Olej Tamás bojtárja Matyi, és szerelmes Anikába. Egyik este, miután hazatértek a legeltetésből és leültek vacsorázni, vendég érkezett. Először azt hitték, csak egy fiatal vadász, de kiderült, hogy Taláry Pál az, maga a herceg. Anika azonnal beleszeretett a fiatal hercegbe és érzései nem maradtak viszonzatlanok. A herceg szerette volna elvinni magával a lányt, de a juhász nem adta, még a nyáj fejében sem. Matyit el is küldte a herceghez, hogy nem adja a lányt semmi pénzért. A bojtár azonban nem tudott beszélni a herceggel, mert már Bécsben voltak Anikával. Mikor ezt megtudta Olej, Matyit a városba küldte, ő pedig felgyújtotta az egész tanyát, melynek helyén csak egy fekete folt maradt. A juhászt nem látta többé senki.

3. Lapaj, a híres dudás

Lapaj Istók csöndes, szótlan ember volt, és egyben a falu dudása is, így minden lakodalomra meghívták a faluban. Kisfiú korában apjától kapott egy fekete báránykát, akit Pokolkának hívtak. Amikor az állat elpusztult, Istók egy csodás dudát csinált belőle. A faluban még két dudás volt rajta kívül és mindenáron meg akarták szerezni a dudát, de Istók nem adta. Egy éjjel egy szép nővel találkozott, de gyorsan elbúcsúztak. A nő vízbe fojtotta magát és Istókot egy csecsemő várta a kunyhójánál. A baba nagyon sírt, ezért az öreg magához vette. Eladta a dudáját és egy kecskét és párnát vett rajta a kislánynak.

4. Jasztrabék pusztulása

Gerge István csendbiztos, szakmájában nagy tekintély, az igazság bajnoka. Elfogta Szlimák Matyót is, aki barátaival állandóan loptak és mindenféle törvénytelenséget vittek véghez. Megegyezett vele, hogy ha egy évig besúgó lesz, gazdaggá teszi. Matykó bele is ment az üzletbe, Gerge pedig sorra kapta el a rablókat. Már félni kezdtek tőle, és akiket elkapott önként elmondták neki bűneiket. Lassan megtisztult a környék, csak Jasztrabot, a vezért nem sikerült elkapnia. Gerge elindult az erdőbe, ahol megtalálta Jasztrabot, aki rögtön rálőtt. A lőpor füstjét kihasználva Gerge két ólomgolyót vett elő, mintha elkapta volna a lövést. Jasztrab azonnal megadta magát ijedtében.