A regény 1926-ban jelent meg a Nyugat folyóirat közlésében. A cselekmény több, mint két év eseményeit öleli fel. Maga a címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. Az Édes Anna sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába. Az egyik központi kérdés: Miért következik be a gyilkosság?
Az úr-cseléd viszony sokszor és sokféleképpen van jelen a magyar 
irodalomba és mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. Megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. A Balaton vidékéről a fővárosba került lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. Az első találkozásnál lezajló párbeszéd egy rabszolgavásárra emlékeztet. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél, hogy Annával gépként bántak, nem is tekintették embernek.
Kosztolányi a regényben már túl is lépi a hagyományos úr – cseléd viszony ábrázolását. Nemcsak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úrnak, a függés kölcsönös. Vizyné közben állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát. Ebben a függésben teljesen elvesztik szabadságukat, s ezáltal mindkettejük személyisége eltorzul. A közös vonást az a tény is hangsúlyozza, hogy elvesztették saját gyermeküket. Vizyné üres és felesleges életét a cselédlány tölti ki, aki a tökéletes cselédlány. Érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta, lemond mindenféle emberi jogáról, még a szabad akaratról is és ottmarad Vizyéknél. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. A gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje.
A szegény – gazdag ellentét motiválja Anna tettét, de nem ad teljes választ a miértekre. Ez az ellentét nyelvi jellegű is, ami abban nyilvánul meg, hogy Anna képtelen önmagát kifejezni. Nyelvi szegénységével szemben áll a többi szereplő locsogása. Az első és utolsó fejezet, mely keretbe foglalja a regényt, azt példázza, hogy az emberi élet titkát beszélik ki és ebben a tengernyi mellébeszélésben valahol elveszik a lényeg. A hétköznapi kommunikáció értelmetlenségére utal az is, hogy sokszor valami külső zaj nyomja el a beszélgetést. Először Anna az idegenkedés miatt föl is akar mondani, de aztán mégis marad. A tárgyak azonban újra fellázadnak Anna ellen, és ezzel elkerülhetetlenné válik a gyilkosság. A Vizy – ház káosza jól jelképezi a világ emberidegenségét. Édes Anna alakja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. E szerint sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. Csak Moviszter doktor áll ki Anna mellett. Az elemzők az író szócsövének is tekintik. Az orvosnak is megvolt a maga baja, felesége állandóan megcsalta, így sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. Lelkében azonban még élt egy kis empátia mindazok számára, akiket hasonló módon meggyötört az élet. Moviszter az irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti és tisztában van vele, hogy a világ nem tökéletes. Édes Anna nem egy elvetemült gonosztevő, a szeretet és az irgalom legfőbb erényei.
