Címlap Olvasónaplók
Olvasónapló


Puskin: Anyegin - olvasónapló

Olvasóink értékelése: / 576
ElégtelenKitűnő 

A mű nyolc fejezetből áll, és Puskin Pjotr Alekszandrovics Pletnyov írótársának ajánlotta.

1. fejezet:

Anyegin egy jómódú, nemesi család sarja, aki tizennyolc éves korára már kész úriember. Kiválóan társalkodik, táncol, udvarol és ismeri az alapvető illemet. Unalmas nagyvárosi életet él, sokat jár balett előadásokra és társasági összejövetelekre, értelmetlenül szórja a pénzt. Nagybátyja azonban megbetegedik, ezért vidékre utazik. Miután megörökli az itteni kastélyt, elhatározza, hogy új életet kezd.

2. fejezet:

Anyegin szép lassan megszokja a vidéki életet, egy nap azonban új földesúr tűnik fel, Lenszkij a költő. Bár alapvetően teljesen más természetűek, hamar jó barátok lesznek. Anyegin megismerkedik Larina asszonnyal is, aki özvegy és két lánya van: Olga szép és vidám természetű, gyermekkora óta Lenszkij szerelme és Tatjana, aki félénk és visszahúzódó.

3. fejezet:

Anyegin szeretné közelebbről is megismerni Larina asszonyt és lányait, de amikor Lenszkij bemutatja neki őket, nem érez különösebb érdeklődést egyik lány iránt sem. Nem szerez róla tudomást, hogy Tatjana titokban beleszeret. A lány bevallja érzéseit dadájának, majd levelet ír Anyeginnak, aki másnap újra ellátogat Larina asszonyhoz és lányaihoz.

4. fejezet:

Anyegin és Tatjana találkoznak, amikor is Anyegin elmondja, hogy rendkívül kitüntető, hogy ilyen érzéseket keltett Tatjanában, de véleménye szerint nem illenek össze és súlyos tévedés lenne házasságuk, mely csakis boldogtalansággal végződne. Tatjana mélységesen csalódott, bár értékeli az őszinteséget. Lenszkij és Olga azonban elválaszthatatlan egymástól. Lenszkij meg is hívja barátját egy bálra melyet Tatjana nap alkalmából rendeznek Larinék.

5. fejezet:

Tatjana baljóslatú álmot lát, melyben Anyegin megöli Lenszkijt. Közben a bálra már elkezdenek gyülekezni az emberek és Lenszkij is megérkezik barátja társaságában, aki végül elfogadta a meghívást. A bálon azonban egyáltalán nem érzi jól magát és Tatjana búskomorsága is csak bosszantja, ezért Olgát kéri fel táncolni. Lenszkij ezen megsértődik és féltékeny lesz Anyeginre, aki többször is szenvedélyes táncot lejtett Olgával barátja orra előtt. Lenszkíj feldúltságában elhagyja a báltermet.

6. fejezet:

A bál utáni napon Lenszkij levelet küld Zareckijjel Anyeginnek, melyben párbajra hívja. Ő elfogadja a kihívást és az összecsapásra még aznap sortkerítenek Zareckij segítségével. A párbajt Anyegin nyeri meg, Lenszkij pedig holtan esik össze.

7. fejezet:

Olga meggyászolja szerelme elvesztését, de nem bánkódik sokáig. Férjhez megy egy katonatiszthez, és mivel férjét hívja a kötelesség, el is utaznak. Édesanyja Tatjanát is szeretné kiházasítani, de a lány minden kérőjét visszautasítja. Larina Asszony elhatározza, hogy Moszkvába költöznek, ahol majd minden bizonnyal találnak megfelelő kérőt lányának.

8. fejezet:

Anyegin nyolc év után visszatért a városba és újra azt az életformát folytatja, mint előtte. Bálokra jár, előadásokra és költi a pénzt. Az egyik bálon találkozik N. herceggel, aki bemutatja neki feleségét, Tatjánát. A találkozás teljesen feldúlja Anyegint és Tatjánát is, de nem árulja el, hogy ismeri Anyegint és minden érzelmét elrejti. Anyegin rájön, hogy ő szereti ezt az asszonyt és mindig is szerette, ezért levelet ír neki, amire nem kap választ. Nem bírja tovább, ezért meglátogatja, ahol Tatjana fogadja, és közli vele, hogy ő is szereti, de nem lesz hűtlen a férjéhez és otthagyja a csalódott férfit.

 

 

 

Homérosz: Odüsszeia - olvasónapló

Olvasóink értékelése: / 1027
ElégtelenKitűnő 

A mű szorosan kapcsolódik az Iliászhoz, ami ott ért véget, hogy Hektór halála után Trója elesett és elfoglalták a görögök. Kisebb-nagyobb kalandok után hazatértek a harcosok, egy kivételével; Odüsszeuszra tíz éves bolyongás várt az istenek akaratából.

Az első énekekben nem is találkozunk magával Odüsszeusszal, Ithaka királyával, csak a környezetét és családját ismerhetjük meg. Hazájában anarchia uralkodik, mivel nem érkezett meg a többiekkel és senki nem tudja mi történhetett vele. Sokan halottnak hiszik és ellepik a várost a léhűtő, hozomány és hatalomvadász kérők, akik felélik Odüsszeusz vagyonát. Penelopé, a király felesége nagyon nehéz helyzetben van, hiszen nem akarja elismerni férje halálát, de a kérők egyre sürgetőbb választ várnak tőle.

Télemakhosz, Odüsszeusz fia közben férfivá érik és elhagyja szülőföldjét, hogy megkeresse apját. Pallasz Athéné van ebben segítségére, először Mentész, majd Mentór - Odüsszeusz régi barátai - alakjában buzdítja cselekvésre Télemakhoszt. Először Püloszba megy Nesztórhoz, a város öreg és bölcs királyát keresi fel, majd Spártába utazik Meneláoszhoz, hátha tud valamit apjáról.

Odüsszeusz közben fogságba esett Kalüpszó nimfa szigetén és sok társát elveszítette. Már hét éve raboskodott a szerelmes szigeten, amikor Hermész, az istenek hírnöke elindul az Olümposzról, hogy szabadulásának hírét elvigye hozzá. Az istenek mind megbocsájtottak neki, egyedül Posszeidón neheztelt rá, amiért megölte fiát, a küklopszot. A sokévnyi távollét, a gyönyörű sziget és Kalüpszó szépsége kicsit elfelejtette Odüsszeusszal feleségét és hazáját, de feltámad benne a honvágy és haza akar menni. Még a halhatatlanságról is lemond, hogy újra láthassa Ithaka partjait.

Saját kezűleg készíti el tutaját és húsz nap alatt megérkezik Szkhéria szigetére, a phaiákok hazájába. Kimerülten feküdt a parton, álmából a tőle nem messze labdázó lányok sikolya ébresztette fel. A sziget lakói azonban békések és vendégül látják, bár nem fedi fel előttük rögtön, ki is ő valójában. Megismerkedik Nauszikaával, a phaiák királylánnyal. Ha akarná meghódíthatná a nőt, és vele a trónt is, de uralkodik vágyain és csak a hazautazásra gondol. A IX. énekben beszél arról, hogy ő Odüsszeusz és hogy mi történt vele a trójai háború után.

Útjai során találkozott emberevő óriásokkal, küklopszokkal, hatfejű szörnyetegekkel és még számtalan megmagyarázhatatlan, csodás jelenséggel. A hazafelé tartó útról időrendben kapunk beszámolót.

1. kaland: Odüsszeusz és társai feldúlják az Iszmarosz nevű várost, ahol a kikón nevű nép lakik. Féktelenül rabolnak és fosztogatnak, nem hallgatnak Odüsszeusz intésére sem, így sokan meghalnak.

2. kaland: A lótuszevők szigetére érnek, ahol három társ megkóstolja a lótuszt és nem akar többé hazatérni. Őket erővel viszik el a minden gondot feledtető világból.

3. kaland: A küklopszok szigetén Odüsszeusz agyafúrtságának hála megvakítják Polüphémoszt, aki Posszeidón fia. Ezért is haragszik meg olyan nagyon Odüsszeuszra és küld rá viharokat és rossz szelet. A kaland során hat társa meghal, felfalja őket a szörnyeteg, de hatan túlélik és gazdag zsákmányt szereznek.

4. kaland: Aiolé szigetén kötnek ki, ahol a szelek királya egy bőrtömlőt ad Odüsszeusznak, amiben a hatalmas tengeri viharokat keltő szelek vannak fogvatartva. A társak balgasága és kíváncsisága miatt kinyitják a tömlőt és elsodródnak Ithakától.

5. kaland: Télepülosznál kötnek ki, ahol hatalmas emberevő óriások laknak és sziklákat dobálva összezúzzák Odüsszeusz hajóit. Csupán az övé marad meg, a többi elsüllyed.

6. kaland: Kirké istennő szigetén további társakat veszít Odüsszeusz, ugyanis 21 emberét disznóvá változtatta az istennő. Hermész segít megtörni a varázst és kiszabadítani a póruljártakat. Kb. 1 évig maradnak a szigeten.

7. kaland: Kirké azt javasolja Odüsszeusznak, hogy látogasson el az Alvilágba és kérjen jóslatot Teiresziásztól. Itt megtudja, hogy egyáltalán nem reménytelen a hazaút, csak saját maguk hibáit kell legyőzniük. Sok görög harcos lelkét is látja itt Odüsszeusz, akiket trójánál győztek le. Találkozik Agamemnónnal is, a mükénéi királlyal. Elmeséli neki, hogy miután hazatért a győztes trójai hadjáratból, felesége és szeretője csellel meggyilkolták. Agamemnón ezért elátkozta feleségét, Klütaimnésztrát és vele együtt minden nőt a világon. Még Penelopé neve is gyanúba kerül. Odüsszeusz erre gyanakvóbbá és óvatosabbá válik és már nem siet vissza annyira. Ezért is használják ki ennyi ideig Kirké vendégszeretetét. Az istennő feltárja a hazatérés veszélyeit, de a társak erről nem szereznek tudomást.

8. kaland: Továbbhajóznak és a Szirénekkel kell szembenézniük. Odüsszeusz az egyetlen, aki hallhatja éneküket, mert már ellent tud mondani vágyainak. Ennek ellenére odakötteti magát az árbóchoz, a társak fülét pedig viasszal tömi be. A Szirének pontosan tudták mi Odüsszeusz gyenge pontja és megígérik, hogy olthatatlan tudásszomját csillapítani fogják.

9. kaland: A Szkülla közelében hajóztak, amikor hat embere odaveszett. Odüsszeusz tudatosan vállalta mindezt, hogy a többiek lelkét megmentse. Ez volt az egyetlen lehetőség, ho9y megmeneküljenek a Kharübdisz halálos örvényétől.

10. kaland: Thrinakié szigetén Teiresziász és Kirké tilalma ellenére ettek a Napisten, Héliosz legszebb marháiból. Saját emberi gyarlóságuk és mohóságuk vitte őket ebbe a bűnbe. Büntetésük az lett, hogy mikor újra tengerre szálltak, hatalmas viharba kerültek és csak Odüsszeusz maradt életben. Kilenc napon keresztül hánykolódott egy fába kapaszkodva, amikor Kalüpszó szigetére megérkezett.

Miután mindezt elmesélte a phaiákoknak, hajóra száll és elindul hazafelé. Agamemnón intését megfogatta Odüsszeusz és Pallasz Athéné segítségével koldusként érkezik meg Ithakához. Az időzítés tökéletes, ugyanis Télemakhosz is ekkor tér vissza Spártából és Püloszból. Nem támadhatnak nyíltan a 108 kérőre, mert semmi esélyük nem lenne ellenük, ezért cselhez Odüsszeusz kieszel egy tervet. Amíg azonban nem érkezik el az idő, a legdurvább megalázást és sértések hadát is tűrnie kell. Mindezek ellenére sikerül legyőzni indulatait és ezáltal önmagát is. A kérők már elvesztették türelmüket és meg akarják gyilkolni Télemakhoszt.

Pénelopé javaslatára rendeznek egy íjversenyt és ő a győztesnek ígéri kezét. Az események kegyetlen gyilkolással végződnek. A tizenkét áruló szolgát Télemakhosz akasztja fel és kivégzik az őket segítő kecskepásztort is.

Odüsszeusz azonban nem leli örömét a vérengzésbe és Pallasz Athéné közbenjárásával felfedi magát. Így nem kell minden kérőt megölni, hiszen a rokonság megölését az istenek sem néznék jó szemmel. A terjedelmes mű végére helyreáll a rend, Penelopé visszakapja férjét, Télemakhosz az apját, Ithaka pedig a királyát

 

 

Szophoklész: Antigoné - olvasónapló

Olvasóink értékelése: / 3148
ElégtelenKitűnő 

A mű színhelye Thébai, a királyi palota előtere, időtartama pedig csupán néhány óra.

Antigoné elmondja testvérének, Iszménének, hogy halott bátyjukat, Polüneikészt nem temethetik el tisztességben Kreón parancsára. A fiatal harcos bűne az volt, a városra támadt, hogy letaszítsa fivérét a trónról.

Antigoné nem nyugszik bele a parancsba és titokban el akarja temetni fivérüket. Ehhez Iszméné segítségét kéri, aki ugyan egyetért abban, hogy a halottaknak meg kell adni a végtisztességet, de nem mer ellenszegülni Kreón parancsának. Antigoné megharagszik Iszménére és egyedül készül végrehajtani tervét.

A kar elbeszélésében megtudjuk, hogy esett el Polüneikész és Eteoklész - párbajban ölték meg egymást. Kreón elmondja, hogy milyen sokra tartja ezért Eteoklést, aki egy hős és mennyire megveti  Polüneikészt. A vének tanácsának szintén nem tetszik, hogy Kreón megtiltotta Polüneikész gyászolását és eltemetését, de nem mondanak ellent a királynak.

Megjelenik egy őr, aki elmondja, hogy valaki porral szórta be a holttestet, de nem tudják ki volt. A vének tanácsa még figyelmezteti is a királyt, hogy halandó nem szegülhet ellen az istenek törvényének, de Kreónt elvakítja a bosszú. Túlságosan félti hatalmát ahhoz, hogy saját szavát megmásítsa. Elengedi az őrt, de követeli a tettest. Hamarosan el is kapják Antigonét, aki büszkén vállalja tettét. Kreón úgy sejti, biztosan Iszméné is segített testvérének és őt is meg akarja büntetni. Antigoné nem ismeri el Kreónt királynak és arról beszél, hogy istenek törvényei felülírják az emberieket.

A két nővér végül börtönbe kerül, pedig Antigoné Kreón fiának, Haimónnak a menyasszonya. A kar vészjósló dolgokrók jövendöl.

Mikor Haimón minderről értesül, észérvekkel próbálja meggyőzni apját, de ő nem vonja vissza szavát, mert ez rossz fényben tüntetné fel, mint uralkodó. A nép Antigoné pártját fogja.

Kreón elrendeli, hogy éppen csak annyi ételt kapjon Antigoné, ami elégséges az életbenmaradáshoz. Iszménét elengedik a kar tanácsára.

Theiresziász, a vak jövendőmondó szintén figyelmezteti a királyt, hogy ez az utolsó lehetősége, hogy helyrehozza eddigi hibáit. Kreón itt is politikai összeesküvést sejt és nem ismeri be tévedését. A jós erre közli, hogy Polüneikész halála miatt egy napon belül egy újabb thébai férfi fog meghalni és ez nagy szerencsétlenséget hoz majd a király fejére. Erre már észbe kap és próbálja rendbehozni, amit elrontott, de késő. A jövendőmondó hamarosan azzal a hírrel érkezik, hogy a fia, Haimón öngyilkos lett. Haimón anyja kérdőre vonja férjét, hogy történhetett ez meg.

Kreón eltemeti Polüneikész holttestét, majd a sziklasírhoz igyekeznek egyik szolgájával, hogy kiszabadítsák Antigonét. Pont akkor érkeznek, amikor Antigoné holtan esi össze, és Haimón leszúrja magát egy tőrrel. Szemében harag és düh volt, nem bocsájtott meg apjának. Fia holttestét hozva tudja meg a hírt, hogy felesége is öngyilkos lett, és őt okolta a család szörnyű balsorsáért.

Kreon tehát megtarthatta féltett királyságát, de mindenkit elveszített, aki közel állt hozzá és senkire nem támaszkodhatott.

 

Homérosz: Iliász - olvasónapló

Olvasóink értékelése: / 621
ElégtelenKitűnő 

Cselekmény:

A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött vele.

Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját. Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt, hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket.

A görögök kezdetben még csak boldogulnak valahogy, különösen Diomédésznek és Héra istennőnek köszönhetően, de nem hosszú távon nem sokat tehetnek Zeusz akarata ellen. Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba.

Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül, de ő azért sem adja be a derekát. Nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba azonban beleegyezik, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli az ifjút, és elveszi a fegyvereit.

Ez az eset már Akhilleuszt haragját is felkorbácsolja és bosszút fogad. Patroklosz a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a trójaiak között és holttestét meggyalázza. Kocsija után köti és úgy vonszolja a porban. Akhilleusz tudja, hogy tette nem marad következmények nélkül... Az ő választása volt, hogy inkább fiatalon meghal, de örök dicsőséggel társuljon a neve, minthogy öregen, de ismeretlenül teljen az élete.

Az éj leple alatt Priamosz király Akhilleusz sátrába lép és fia testéért könyörög. Hektór temetése miatt 12 napos fegyverszünetet rendelnek el. Végül hazaviheti fia holttestét és méltóképpen eltemethetik.

"Szólt; s a szavára azok fogták be az ökröt, az öszvért

mind szekerekbe, s a város előtt sebesen gyülekeztek.
Hosszu kilenc napon át hordták oda egyre a szálfát:
ám hogy a Hajnal jött sugarát terjesztve tizedszer,
hozták már ki a harcos Hektórt, könnyeket ontva,
és tették tetemét tetejébe a máglya tüzének.
És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
nagyhírű Hektór máglyája köré seregeltek.
Majd miután oda gyűltek s együtt volt valamennyi,
máglyatüzét oltván legelőször lángszinü borral
végig, ahol csak a tűz pusztított, ennek utána
tiszta fehér csontját testvérei, társai szedték
össze kesergés közt, s arcukról hullt a kövér könny.
Drága aranyládába helyezték csontjait aztán,
és betakarták lágy bíbor takarókkal utána;
majd a kivájt sírboltba betették, és tetejébe
roppant sziklákat seregestül hengeritettek.
Halmot emeltek gyorsan; az őrök körben ügyeltek,
hogy ne rohanhassák meg a jólábvértes akhájok.
Majd, mikor állt a halom, hazamentek: s ennek utána
szép rendben gyülekezve, dicső lakomát lakomáztak
házában Priamosznak, a Zeusz-táplálta királynak.

Így rendezték ők a lovas Hektór temetését."     (Homérosz: Iliász)

Jegyzet:

Akhilleusz pajzsa nagy jelentőséggel bír, nem csak azért, mert Héphaisztosz kovácsolta, hanem mert az élet minden területéről képeket kalapált bele. Megörökítette a vitát, harcot, táncot. Halálát végül Parisz herceg okozza majd, aki egy mérgezett nyilat lő egyetlen sebezhető pontjába, a sarkába. A nyíl Apollóntól származik.

 

Az eseményekben végül a híres trójai faló hozza meg a fordulatot. A görögök építettek egy hatalmas falovat és 30 legjobb harcosuk mászott bele. A tengerpartra érkező trójaiak az istenek ajándékának tekintették, és a városba vontatták, pedig Laokón még figyelmeztette is őket, hogy féljenek a görögöktől, még ha  ajándékot is hoznak. A trójaiak azonban ünnepséget rendeztek, mivel azt hitték, hogy győztek - a görög hajók menekülést színleltek - és amikor mindenki elaludt a sok bortól, kimásztak a lóból, kinyitották a többieknek a kaput és elfoglalták a várost. A faló egyébként Odüsszeusz ötlete volt, tehát az ő leleményességének köszönhették, hogy ha erővel nem is, de csellel sikerült megnyerniük a háborút.

 

Kosztolányi Dezső: Édes Anna - olvasónapló

Olvasóink értékelése: / 103
ElégtelenKitűnő 

A regény 1926-ban jelent meg a Nyugat folyóirat közlésében. A cselekmény több, mint két év eseményeit öleli fel. Maga a címszereplő késleltetve jelenik meg a műben. Az Édes Anna sokféle jelentésréteget, értelmezési lehetőséget foglal magába. Az egyik központi kérdés: Miért következik be a gyilkosság?

Az úr-cseléd viszony sokszor és sokféleképpen van jelen a magyar irodalomba és mint a társadalmi igazságtalanság témáját és jelképét a naturalizmus hozta be az irodalomba. Megalázottságában a cseléd a tisztaság és jóság megtestesítője. A Balaton vidékéről a fővárosba került lány szerény fizetésért dolgozik Vizyéknél. Az első találkozásnál lezajló párbeszéd egy rabszolgavásárra emlékeztet. Moviszter doktor a bírósági tárgyaláson arról beszél, hogy Annával gépként bántak, nem is tekintették embernek.

Kosztolányi a regényben már túl is lépi a hagyományos úr - cseléd viszony ábrázolását. Nemcsak Anna kiszolgáltatottja a méltóságos úrnak, a függés kölcsönös. Vizyné közben állandóan attól retteg, hogy elveszíti Annát. Ebben a függésben teljesen elvesztik szabadságukat, s ezáltal mindkettejük személyisége eltorzul. A közös vonást az a tény is hangsúlyozza, hogy elvesztették saját gyermeküket. Vizyné üres és felesleges életét a cselédlány tölti ki, aki a tökéletes cselédlány. Érzéseit a kettős gyilkosságig szinte kikapcsolta, lemond mindenféle emberi jogáról, még a szabad akaratról is és ottmarad Vizyéknél. Patikárius Jancsival való kapcsolatában is természetesnek veszi, hogy az úrfi el akarja csábítani. Szó nélkül veszi be a magzatelhajtó porokat. A gyilkosság egyik közvetlen indítéka éppen Jancsi és Moviszterné flörtje.

A szegény - gazdag ellentét motiválja Anna tettét, de nem ad teljes választ a miértekre. Ez az ellentét nyelvi jellegű is, ami abban nyilvánul meg, hogy Anna képtelen önmagát kifejezni. Nyelvi szegénységével szemben áll a többi szereplő locsogása. Az első és utolsó fejezet, mely keretbe foglalja a regényt, azt példázza, hogy az emberi élet titkát beszélik ki és ebben a tengernyi mellébeszélésben valahol elveszik a lényeg. A hétköznapi kommunikáció értelmetlenségére utal az is, hogy sokszor valami külső zaj nyomja el a beszélgetést. Először Anna az idegenkedés miatt föl is akar mondani, de aztán mégis marad. A tárgyak azonban újra fellázadnak Anna ellen, és ezzel elkerülhetetlenné válik a gyilkosság. A Vizy - ház káosza jól jelképezi a világ emberidegenségét. Édes Anna alakja rokonságot mutat a freudi mélylélektan elfojtás-kitörés tanával. E szerint sok apró és észrevehetetlen megaláztatás robban ki látszólag értelmetlenül. A külső körülmények a tettet igen sokszor egyáltalán nem indokolják. Csak Moviszter doktor áll ki Anna mellett. Az elemzők az író szócsövének is tekintik. Az orvosnak is megvolt a maga baja, felesége állandóan megcsalta, így sztoikus nyugalommal igyekezett távol tartani magától a világot. Lelkében azonban még élt egy kis empátia mindazok számára, akiket hasonló módon meggyötört az élet. Moviszter az irgalom, a keresztény szeretet és alázat fontosságát hirdeti és tisztában van vele, hogy a világ nem tökéletes. Édes Anna nem egy elvetemült gonosztevő, a szeretet és az irgalom legfőbb erényei.

 


3. oldal / 5

Keresés

Hirdetés