Cselekmény:

Gustav von Aschenbach egy májusi délutánon megpillant egy furcsa idegent a müncheni Északi Temető ravatalozójánál. Ez felkelti benne az utazás utáni vágyat. El is indul és előbb az Adriai – tenger egyik szigetére, majd Velencébe köt ki. Még a hajóút halálsorán egy üreg férfi viselkedését nagyon botrányosnak titulál, mivel fiatalabbnak akar látszani, mint amilyen valójában. Aschenbach a Lidón, a Hotel des Baines-ben száll meg. Egy tökéletes szépségű lengyel fúra lesz figyelmes. Másnap a strandon tudja meg róla, hogy Tadziónak hívják. Mivel az időjárás nyomasztó, hősünk tovább akar utazni, ám csomagjait rossz címre küldték. Ezt nem is fogadja olyan rossz szívvel, mivel nehezére esne Tadziótól megvállnia. Később az időjárás is jobbra fordul és Aschenbach még írás közben is a szép fiúra gondol. Az ábrándos gondolatokra azonban árnyékot vet a hír, miszerint Velencében kitört a kolera. A városi hatóságokhoz hasonlóan ő is titkolja a dolgot, nehogy a fiú elutazzon. Egyik éjszaka álmában Dionüszoszt látja és az “idegen isten”szolgálatába szegődik. A szálloda fodrásza befesti őszülő fürtjeit és a ráncait is igyekszik eltüntetni. Gyorsan kiderül, hogy fáradozásai hiábavalóak voltak, ugyanis Tadzió és családja elutazni készül. A strandon a délelőtt folyamán még utoljára látja a fiút, aki a tengerből visszanéz rá, és mintha még intene is felé. Aschenbach fel is emelkedik székéből, de leesik és meghal.

Értékeld