Cselekmény:

A háború a szép Heléna miatt tört ki, aki Meneláosz spártai király felesége volt, de beleszeretett a trójai Parisz hercegbe és elszökött iliászvele.

Tróját már tíz éve hiába ostromolják a görögök és ekkor Apollón még dögvészt is bocsát rájuk, mert megsértették egyik papját. Akhilleusz követeli a hadi gyűlésen, hogy Agamemnón adja vissza a papnak foglyul ejtett lányát, és fogadja el helyette a bőséges váltságdíjat. Agamemnón azonban ellenszegül Akhilleusz kérésének és erőszakkal elveszi tőle szeretett papnőjét, Briszéiszt. Akhilleusz erre megtagadja további részvételét a harcokban és rá akarja döbbenteni Agamemnónt, hogy nélküle nem nyerhet. Méltó elégtételt követel a súlyos sértés fejében. Akhilleusz félig isteni származású volt, ezért megkérte anyját, Thetiszt, hogy eszközölje ki Zeusznál, a főistennél, hogy sorozatos vereségek érjék a görögöket.

A görögök kezdetben még csak boldogulnak valahogy, különösen Diomédésznek és Héra istennőnek köszönhetően, de nem hosszú távon nem sokat tehetnek Zeusz akarata ellen. Hektór, a trójai királyfi visszaveri a görög támadásokat és ellencsapást mér az ellenségre. Még a tábor köré épített erődöt is sikerül bevenniük a trójaiaknak és a görög hajóhadakat is elkezdték felgyújtani, hogy ne tudjanak visszatérni a görögök hazájukba.

Agamemnón belátja, hogy semmire nem megy Akhilleusz segítsége nélkül, de ő azért sem adja be a derekát. Nem hajlandó harcolni és kockáztatni az életét. Abba azonban beleegyezik, hogy Patroklosz az ő páncélját viselve megküzdjön az ellenséggel. Vissza is verik a trójaiakat egészen a város faláig, de Hektór legyőzi és megöli az ifjút, és elveszi a fegyvereit.

Ez az eset már Akhilleuszt haragját is felkorbácsolja és bosszút fogad. Patroklosz a legjobb barátja volt, gyermekkoruk óta ismerték egymást. Thetisz kérésére maga Héphaisztosz, az istenek kovácsa készít számára isteni fegyvereket. Akhilleusz olyan vérszomjas gyilkolásba kezd, mely nem tetszik még az isteneknek sem. Hektórt is megöli, aki a legnagyobb hősnek számított a trójaiak között és holttestét meggyalázza. Kocsija után köti és úgy vonszolja a porban. Akhilleusz tudja, hogy tette nem marad következmények nélkül… Az ő választása volt, hogy inkább fiatalon meghal, de örök dicsőséggel társuljon a neve, minthogy öregen, de ismeretlenül teljen az élete.

Az éj leple alatt Priamosz király Akhilleusz sátrába lép és fia testéért könyörög. Hektór temetése miatt 12 napos fegyverszünetet rendelnek el. Végül hazaviheti fia holttestét és méltóképpen eltemethetik.

Szólt; s a szavára azok fogták be az ökröt, az öszvért

mind szekerekbe, s a város előtt sebesen gyülekeztek.
Hosszu kilenc napon át hordták oda egyre a szálfát:
ám hogy a Hajnal jött sugarát terjesztve tizedszer,
hozták már ki a harcos Hektórt, könnyeket ontva,
és tették tetemét tetejébe a máglya tüzének.
És hogy a rózsásujjú Hajnal kélt ki a ködből,
nagyhírű Hektór máglyája köré seregeltek.
Majd miután oda gyűltek s együtt volt valamennyi,
máglyatüzét oltván legelőször lángszinü borral
végig, ahol csak a tűz pusztított, ennek utána
tiszta fehér csontját testvérei, társai szedték
össze kesergés közt, s arcukról hullt a kövér könny.
Drága aranyládába helyezték csontjait aztán,
és betakarták lágy bíbor takarókkal utána;
majd a kivájt sírboltba betették, és tetejébe
roppant sziklákat seregestül hengeritettek.
Halmot emeltek gyorsan; az őrök körben ügyeltek,
hogy ne rohanhassák meg a jólábvértes akhájok.
Majd, mikor állt a halom, hazamentek: s ennek utána
szép rendben gyülekezve, dicső lakomát lakomáztak
házában Priamosznak, a Zeusz-táplálta királynak.

Így rendezték ők a lovas Hektór temetését.”     (Homérosz: Iliász)

Jegyzet:

Akhilleusz pajzsa nagy jelentőséggel bír, nem csak azért, mert Héphaisztosz kovácsolta, hanem mert az élet minden területéről képeket kalapált bele. Megörökítette a vitát, harcot, táncot. Halálát végül Parisz herceg okozza majd, aki egy mérgezett nyilat lő egyetlen sebezhető pontjába, a sarkába. A nyíl Apollóntól származik.

 

Az eseményekben végül a híres trójai faló hozza meg a fordulatot. A görögök építettek egy hatalmas falovat és 30 legjobb harcosuk mászott bele. A tengerpartra érkező trójaiak az istenek ajándékának tekintették, és a városba vontatták, pedig Laokón még figyelmeztette is őket, hogy féljenek a görögöktől, még ha  ajándékot is hoznak. A trójaiak azonban ünnepséget rendeztek, mivel azt hitték, hogy győztek – a görög hajók menekülést színleltek – és amikor mindenki elaludt a sok bortól, kimásztak a lóból, kinyitották a többieknek a kaput és elfoglalták a várost. A faló egyébként Odüsszeusz ötlete volt, tehát az ő leleményességének köszönhették, hogy ha erővel nem is, de csellel sikerült megnyerniük a háborút.

Homérosz: Iliász – olvasónapló
4.8 (96.81%) 113 szavazat